[Intro]

Igen,
Ez az életem,
De mind csak szó,azt hiszem

Szerettél is valakit annyira,hogy oda adtad volna a fél karodat érte?
Nem,nem mint kifejezés értem,hanem szó szerint,odaadnád fél karodat?
Amikor tudják hogy a szívemben laknak
És tudod hogy te vagy a pajzsuk
És bárkit elpusztítasz,aki bántani meri őt
De mi történik,ha megfordul a karma,és visszacsap
És minden amiért kiálltál,ellened fordul hogy bosszantson,
Mi történik ha te magad leszel minden fájdalma forrása
,,Apu,nézd mit csináltam?"
,,Apunak el kell érnie a gépet"
,,Apu,hol van anyu?"Nem találom sehol.Hol van?"
Nem tudom,menj játszani Hallie bébi,apunak sok dolga van,
Apu dalt ír,ami nem készül el magától,
Adok neked egy játékot,aztán egyedül kell hintáznod
Majd írok egy rímet a dalban,és elmondom hogy mennyire szeretem őt,
És megölelem az anyját,aki kiköpött olyan mint ő,
Ez Slim Shady,igen,ez Slim Shady,őrült
Shady tett azzá,aki vagyok,de nem ma este, Shady-a-by bébi.

 [Refrén]

Amikor már nem leszek itt,lépj tovább,ne gyászolj
Örülj,akárhányszor hallod a hangomat
Gondolj arra,hogy mosolyogva nézek le rád,
És nem éreztem semmit,szóval bébi,ne szomorkodj,csak mosolyogj vissza

[2. versszak]

Visszatérő álom,lököm Hailiet a hintán,ő meg sikoltozik,
Nem akarja,hogy azt énekeljek,,,Megríkatod anyut,miért,miért sír anyu?"
Bébi,apu nem megy többé sehova,
,,Apu,hazudsz,mindig ezt mondod,mindig azt mondod,hogy ez az utolsó alkalom
De többet tényleg nem mész el,apu az enyém vagy!"
Dobozokat húz az ajtóhoz,megpróbálja eltorlaszolni
,,Apu kérlek,ne menj el,maradj!"
A zsebében kutat,előkap egy nyakláncot,kép ven benne,
,,Ez megvéd apu,vidd magaddal!"
Felnézek,csak magamat látom a tükörben,
Ezeknek a kibaszott falaknak beszélek,mert ember,én
Esküszöm,hogy hallom őket,
Azt suttogják,még egy esélyed van,
Hogy rendbe rakd a dolgokat,és ez ma van,
Menj,és bizonyítsd be nekik,hogy szereted őket,
Mielőtt túl késő lesz,
Ahogy kilépek a hálószobám ajtaján,
Az egész egy színpaddá változik,és ők eltűnnek,
A a reflektorok felgyúlnak és én énekelek...

[Refrén 2x]

[3.versszak]

Hatvanezer ember
Egyszerre pattan fel a székből
A függöny lehull,
És ők rózsákat dobnak a lábam elé,
Meghajlok,köszönöm mindenkinek,
Hogy itt volt ma este
Annyira hangosan sikítanak,hogy egy utolsó
Pillantást vetek a közönségre,
Lenézek és nem hiszek a szememnek,
,,Apu,segíts anyunak, a csuklója vérzik,"
De bébi Svédországban vagyunk,
Te hogy kerülsz ide?
,,Követtelek és azt mondtad,nem mész el
Hazudtál nekem,és anyu most szomorú,
És vettem neked ezt az érmét,
Az áll rajta:A legjobb apukának...,,Csak ezt akartam,
Csak ezt akartam odaadni neked,
Megtettem,de most mami,és én megyünk.
De bébi várj,
,,Túl késő apu,már döntöttél.Most menj,és mutasd meg nekik,
Hogy jobban szereted őket,mint minket,
Ezt akarják,téged akarnak Marshall,
Kiabálják a neved,
Nem csoda,hogy nem tudsz elaludni,
Csak  vegyél be mégegy tablettát,lefogadom,hogy megteszed.
Erről rappelsz.Maradj hát hű magadhoz."
Hallom a tapsot,eddig semmit sem láttam,
Hogy lehetséges hogy a függöny rám zuhan?
Megfordulok,találok egy pisztolyt a padlón,felhúzom a kakast,
Az agyamhoz emelem,felkiáltok,Halj meg Shady!!"
És meghúzom a ravaszt,
Az ég elsötétül,az életem lefut előttem,
A gép,amin lennem kéne,
Lezuhan és porrá ég,
Ekkor felébredek,és megszólal a vekker,
A madarak énekelnek,tavasz van,
Halilie a kertben hintázik,
Odamegyek Kimhez,megcsókolom,és elmondom neki,
Mennyire hiányzott,
Halilie csak mosolyog,és a kishúgára kicsint,
Mintha csak azt mondaná...

[Refrén 2x]